Altatásban bódításban végzett kezelések
Mikor ajánlott az altatásban, bódításban végzett fogászati beavatkozás?
A legtöbb ember (még a fogorvos is) fél a fogászati beavatkozásoktól, ami gyakran egy korábbi kellemetlen emlékre, fájdalmat okozó kezelésre vezethető vissza. Ez a félelem olyan mértékű is lehet, hogy csak végszükség esetén megy el fogorvoshoz. Az altatás, bódítás segít abban, hogy kellemetlen élmények nélkül essünk át a szükséges beavatkozásokon. Akkor is indokolt lehet az altatás, bódítás, ha valaki egy alkalommal több kezelésen szeretne túlesni, vagy komolyabb beavatkozásra van szükség.
Mi a különbség az altatás és a bódítás között?
Az altatás során a páciens nincs tudatánál, a kezelésekre, fájdalomra nem reagál, az orvossal megszűnik a kontaktusa, ténylegesen alszik. Az altatást aneszteziológus végzi, altatógéppel, altatógáz alkalmazásával. A beteg szabad légzését, a folyadék tüdőbe jutásának megakadályozását egy, a légcsőbe vezetett cső biztosítja. (A csak intravénás injekcióval történő altatás a fogászatban az aspiráció veszélye, és a nehézkes kezelés miatt nem megfelelő eljárás.) Erről intubációs csőről azonban a páciens nem is tud, mivel az altatás egy intravénás injekció beadásával kezdődik, és mire felébred, már megszüntetjük az intubálást. Így a kellemetlen élmények teljesen elmaradnak. Hogy felébredve se jelentkezzen fájdalom, az altatás során, illetve végén, fájdalomcsillapító injekciót kap a beteg. Az altatást követően a páciens még több óráig kába, álmos, ezért ezt az időszakot egy különálló, ággyal berendezett szobában általában kellemes alvással tölti. Itt továbbra is felügyelet alatt marad, szívritmusát, vérének oxigénszintjét, vérnyomását egy un. betegmonitor folyamatosan figyeli. A teljes ébredés után kísérővel távozhat a klinikáról, de vezetni 24 óráig még nem szabad.
Az éber szedálás a fogászatban egy rendkívül jól bevált módszer, kivételes esetektől eltekintve inkább ajánlható, mint az altatás. A gyakran bódításként is emlegetett eljárás során a páciens dinitrogén oxid (kéjgáz, nitogén-oxidul), és oxigén keverékét lélegzi be az orrára helyezett maszkon át, mely egy kellemes, bódult állapothoz vezet, mely alatt, bár érzi a kezelést,magánál van (bár néha el-el bóbiskolhat), és normálisan reagál a fogorvos utasításaira, a beavatkozás, vagy a fájdalom egyáltalán nem zavarja. A gázadagolás megszüntetése után azonnal visszatér a normális tudatállapota, utóhatás nincs, és visszaemlékezve, a hosszú kezelést is csak perceknek éli meg. Az éber szedálást természetesen az utólagos fájdalom kivédése érdekében is helyi érzéstelenítéssel kombináljuk. Az éber szedálást éppúgy, mint az altatást, aneszteziológus szakember végzi, és folyamatosan szabályozza a gáz összetételét, felügyeli a páciens állapotát.
Milyen kockázattal jár az altatás, éber szedálás?
Az éber szedálás teljesen veszélytelen, a gáz nem adagolható túl, utóhatás nem jelentkezik. Az altatás természetesen jár némi kockázattal, általában szív-, és érrendszeri betegségben, tüdőbetegségben szenvedőknél, illetve enzimdefektus esetén nem javasolt. Szükség esetén belgyógyászati és laborvizsgálatot ír elő az aneszteziológus.
